2 kép NEMZETI IKON – Az Ünnepi Hang (1867–1918)
A kiegyezés után a nemzet stabilitást keresett, és Petőfiből emlékmű lett. A lázadó költőből
kanonizált nemzeti ikon vált. A kérdező hang elcsendesült, helyét átvette az ünnepélyesség, az
egység és az állandóság képe.
A vers itt már zászló. A hang felegyenesedik, középre áll, nem kérdez – kijelent.
Kapcsolódó versek:
Nemzeti dal
Magyar vagyok
Idézet: „Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!”
Ez a Petőfi már nem egy ember hangja, hanem egy közösségé.
A vers emlékművé válik. Stabil. Ünnepélyes. Időtlen.
Kulcsszó: NÉP (egységes)
Alapélmény: állandóság, emelkedettség
Petőfi mint kanonizált nemzeti jelkép.
Nem kérdez – reprezentál
Figurális
frontalitás
emlékműszerű test
középtengelyes kompozíció
Absztrakt
szimmetria
vertikális rend
Szín: vörösbarna, patinás okker, Bronz-, arany-, vörösréz tónusok.
Jel: geometrizált kokárda
KÉP 2 – NEMZETI IKON (FIGURÁLIS)
Állapot: stabilitás, emlékmű Kulcsszó: NÉP (egységes)
�� TÉMAJAVASLAT
Frontális, szoborszerű álló alak
Ünnepi tömeg arcok nélkül
�� SZÍNIRÁNY
Okker, patinás barna
Bronzos földszínek
⛔ TILOS
Mozgás, gesztus
Ironikus hang
A2 – NEMZETI IKON (ABSZTRAKT)
Állapot: rend, állandóság
Kulcsszó: NÉP (egységes)
�� ABSZTRAKT TÉMA
Szimmetrikus forma
Vertikális tengely
�� SZÍNIRÁNY
Patinás okker
Bronzos barna
⛔ TILOS
Aszimmetria
Mozgásérzet
Összefoglalás:
2. KORSZAK – NEMZETI IKON (1867–1918)
Figurális kép
A figurális kép Petőfit emlékművé dermedt alakban jeleníti meg. Nincs mozgás, nincs kérdés. A
test tengelyben áll, a kompozíció stabil, időtlen. Ez a kép reprezentál: a nemzet egységének
vizuális hordozója.
Absztrakt kép
Az absztrakt párja a rend és szimmetria állapotát jeleníti meg. A forma vertikálisan szervezett,
patinás felületű. A szín áll, nem változik. A kép nem érzelmes, hanem deklaratív (kinyilatkoztató).